Archívum: Anekdote

Viktória királynőnek köztudottan rendkívül pontos füle volt, és sok beszámoló szerint maga is jól zongorázott. Bloomfield bárónő elmesél egy apró jelenetet, amely egyszerre mutatja a királynő zenei éberségét és száraz humorát. Egy összejövetelen a királynő megkérte Bloomfieldet, hogy énekeljen. Idegesen, remegve a bárónő elénekelt egy Giulia Grisi-féle, közismert áriát — de a végén kihagyta a…

Sok zenei címnek semmi igazi értelme. Néha ez csak marketing — a kiadó próbálja különlegesnek feltüntetni a darabot. És néha a név egy olyan véletlen incidensből születik, mint ez. Egy nap Joseph Haydnhoz betoppant egy hentes, és azt mondta, ő és a lánya imádják Haydn zenéjét. A lány hamarosan férjhez ment, és az apa merészen…

Thomas Britton Londonban élt Händel idejében, és a története elgondolkodtat: vajon a zene régen könnyebben kötötte össze a társadalmi osztályokat, mint ma? Britton szénkereskedőként kereste a kenyerét — az angolok „a small‑coal man”-nek hívták. A zenét viszont imádta. A szénraktára fölé kialakított egy padlást, ahol elfért egy közönség, és az emberek tényleg el is jöttek.…

Franz Liszt gyerekkora olyan, mintha Mozart legendájának folytatása lenne. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, és első nyilvános koncertjét mindössze kilencévesen adta. Nem sokkal később a Prince Esterházy palotájában egy nemesi összejövetelen játszott, ahol az apja segédudvarmesterként dolgozott. Az előadás akkora hatást tett, hogy hat nemes évi hatszáz gulden támogatást ígért hat éven át, hogy a csodagyerek…

Nincs rövid út a virtuozitáshoz—csak makacs, végtelen gyakorlás. Több nagy muzsikus is bebizonyította, de Lolli hegedűs története egyetlen tiszta ívben megmutatja. Amikor Lolli Stuttgartba érkezett, riválisba botlott: Nardinibe, egy olyan játékosba, aki annyival fölötte állt, hogy Lolli teljesen eltörpült mellette. Ahelyett, hogy úgy tett volna, mintha nem számítana, valami őszintét—és szélsőségest—tett. A patrónus hercegétől egy…

Vannak, akik egyszerűen nem tudnak ellenállni annak, hogy a művészetet számtanná alakítsák. Egy író még azt is megpróbálta kiszámolni, hogy híres muzsikusok mennyit kerestek hangonként. Az állítás így szól: Rossini állítólag tizennyolc pennyt „csinált” minden egyes hang után, amit a *Semiramide* operájába leírt. Nem rossz—amíg eszedbe nem jut, hogy az énekes még ennél is jobban…

A primadonnáknak, akárcsak sok hétköznapi embernek, gyakran van gyengéjük a házi kedvencek iránt. Adelina Patti biztosan így volt ezzel. Volt egy apró kutyája egy ritka mexikói fajtából — ajándék az egyik mexikói elnöktől —, és a kis teremtés fényűzésben élt, mindenhova együtt utazott a híres énekesnővel. Egy amerikai turné során a kutya elpusztult. Patti vigasztalhatatlan…

Manapság Muzio Clementit sokan egyszerűen elintézik annyival, hogy „a szonatinák pasasa”, pedig a saját életében a zongoratörténet egyik meghatározó ereje volt. Clementi 1752-ben született Rómában, és már a tizenévei közepére játékosként és zeneszerzőként is ismert volt. Egy angol felfigyelt a tehetségére, és Angliába vitte szélesebb körű tanulmányokra; Clementi pedig gyorsan London zenei életének élvonalába került.…

Ez a könyv máshol elmeséli, hogyan hallotta Mozart, még gyerekként, Allegri híres Miserere-jét, és olyan jól megőrizte a fejében, hogy utána le tudta írni. Nem ő volt az egyetlen, akit ilyen emlékezettel megáldottak (vagy megterheltek). Vegyük Battishillt, egy angol muzsikust, akinek az emlékezete olyan erős volt, hogy Händel, Corelli vagy Arne még a leghosszabb művei…

A nagy zenészek közt a féltékenység gyakran alapbeállítás volt. Mozartra és Haydnra ez nem állt. Bármilyen vetélkedések is voltak a világukban, ők ketten egyszerűen nem ezt a játékot játszották. Haydn már szimfóniákat írt, mielőtt Mozart bármiféle igazi nyomot hagyott volna. Mozart felemelkedése azonban olyan gyors volt, hogy hamar utolérte — sőt le is körözte —…